Különös tekintettel a napi fényintegrál (DLI) szerepére közép-európai viszonyok között

Minden télen elveszett hozam mögött ugyanaz a tényező áll: a fény.A közép-európai üvegházak és fóliasátrak október és március között csupán 2–9 mol fotón/m²/nap természetes fényt engednek a növényekhez – miközben a saláta legalább 12, az uborka termőfázisban akár 35 mol/m²/nap fényt igényelne. Ez a szakadék tönkreteszi a hozamot, rontja a termékminőséget és gazdaságtalan hosszú termesztési ciklusokat okoz. A napi fényintegrál (DLI) mutatószáma és a korszerű LED-alapú kiegészítő megvilágítás az az eszköz, amellyel ez a szakadék betölthető – tudományos alapossággal, mérhető megtérüléssel.

Összefoglalás

A fény mint a védett termesztés kritikus erőforrásaA beltéri növénytermesztés – üvegházi vagy fóliasátras közegben – egyre meghatározóbb szerepet játszik az európai élelmiszerbiztonságban és a helyi, szezonon átívelő zöldségellátásban. E rendszerek hatékonyságának egyik legsúlyosabb korlátja az őszi–téli–kora tavaszi időszak fényhiánya. A napi fényintegrál (Daily Light Integral, DLI) – a növény által 24 óra alatt kapott fotoaktív fotonok összege mol/m²/nap egységben – az a mérőszám, amely ezt a korlátot számszerűsíti és kezelhető tervezési feladattá teszi.A közép-európai kültéri DLI januárban csupán 3–9, júliusban 35–48 mol/m²/nap (Jung et al., 2024). Az üvegházi és fóliaburkolat, a vázszerkezet, a belső berendezések és a légréteg-veszteség együttesen a kültéri sugárzás 44–56%-ára csökkenti a növény szintjén mérhető értéket (Giacomelli et al., 1988). Télen ez 2–5 mol/m²/nap beltéri DLI-t jelent – a saláta palánta-igényének (5–12 mol) töredékét, az uborka vegetatív minimumának (22 mol) alig tizedét.A cikk legfontosabb megállapításai:A saláta (5–17 mol), bazsalikom (14–20 mol), eper (12–20 mol) és mikrozöld (10–14 mol) mérsékelt fényigénye október–márciusban sem érhető el természetes fénnyel; kiegészítő LED-megvilágítás nélkül a termesztés gazdaságtalan.A paradicsom, paprika és uborka magas fényigénye (20–40 mol) egész évben szinte folyamatos kiegészítő megvilágítást követel közép-európai beltéri körülmények között.Modern hortikulturális LED-rendszerek 2,5–3,5 µmol/J hatékonysága mellett a kiegészítő fény energiaköltsége a prémium téli piaci árakon megtérülhet. Egy 100 m²-es saláta-üzem januári fénypótlása ~190 000 HUF/hó energiakiadást jelent, szemben a lehetséges 300 000–600 000 HUF/hó pluszhozammal.Dinamikus, zárólánc-vezérlésű fénymenedzsment (valós idejű PAR-mérés alapján automatikusan igazított LED-teljesítmény) az átmeneti évszakokban 25–35%-os energiamegtakarítást tesz lehetővé.A spektrális összetétel (kék/vörös/fehér arány) optimalizálása nemcsak energia-hatékonyságot, hanem termékminőségi előnyöket is nyújt: magasabb illóolaj-tartalom fűszernövényeknél, jobb cukor-sav arány eperben és paradicsomban.A cikk részletes fejezeteiben bemutatjuk az egyes kultúrák szakaszonkénti DLI-igényét, a burkolóanyagok fényáteresztési modelljét, a kiegészítő fény méretezési módszerét és gazdaságossági kalkulációját, valamint az intelligens fénymenedzsment jövőbeli irányait. Az eredmények közvetlen gyakorlati útmutatót nyújtanak üvegházi és fóliás termesztők, kertészeti tervezők és fejlesztők számára.

1. A fény szerepe a védett termesztésben

A 21. század globális élelmiszerrendszere egyre nagyobb nyomás alá kerül: a népességnövekedés, az éghajlatváltozás és a mezőgazdasági termőterületek csökkenése arra ösztönzi a kutatókat és termelőket, hogy a hagyományos szabadföldi termesztésen túlmutató, intenzív és ellenőrzött körülmények között zajló növénytermesztési módokat fejlesszenek ki. A védett termesztés – amelynek két legfőbb formája a fűtött vagy fűtetlen üvegház, illetve a fóliasátor – lehetővé teszi a vegetációs időszak meghosszabbítását, a klimatikus kockázatok csökkentését és a hozamok növelését.

E rendszerek hatékonyságának egyik meghatározó korlátja a természetes fény hiánya, különösen az őszi–téli–kora tavaszi időszakban. A fény nemcsak az asszimiláció energiaforrása, hanem morfogenetikai jel is: befolyásolja a palánta kompaktságát, a levelek anatómiáját, a gyümölcsök cukor- és vitamintartalmát, valamint a termés nagyságát. A DLI mutatószáma ezt a korlátot számszerűsíti és kezelhető tervezési feladattá teszi.

A cikk célja, hogy közérthető, de tudományosan megalapozott összefoglalót nyújtson a leggyakoribb beltéri növénykultúrák DLI-igényéről, a közép-európai természetes fénykörnyezetről, a burkolóanyagok fénytranszmissziójáról és a kiegészítő megvilágítás szükségességéről, tervezéséről, gazdaságossági szempontjairól.

2. A napi fényintegrál (DLI) fogalma és mérése

2.1 Definíció és mértékegység

A napi fényintegrál (DLI) a fotoaktív sugárzás (PAR, 400–700 nm) napi integrálja egy adott felületre vetítve, mol fotón m⁻² nap⁻¹ egységben kifejezve. Az összefüggés:

DLI = ∫₀²⁴ PPFD(t) dt / 10⁶   [mol/m²/nap]

ahol a PPFD (Photosynthetic Photon Flux Density) a pillanatnyilag érkező fotoaktív fotonáram sűrűsége µmol m⁻² s⁻¹ egységben. A DLI tehát az egész napra összegzett fotonmennyiség, amelyet a növény ténylegesen megkap. Szabadtéren, derült nyári napon Magyarországon ez 40–50 mol/m²/nap is lehet; felhős téli napon csupán 1–3 mol/m²/nap.

2.2 Mérési módszerek

A DLI méréséhez kalibrált PAR-szenzor szükséges, amely pontosan a 400–700 nm tartomány fotonáramát integrálja. A leggyakrabban alkalmazott eszköztípusok:

• Kalibrált kvantumérzékelők (pl. Apogee MQ-500, LI-COR LI-190): közvetlen mérés adatgyűjtővel, napi DLI automatikusan számítható.
• Spektrálisan szelektív szilícium fotodetektorok: olcsóbbak, de rendszeres kalibrálást igényelnek.
• Felhőalapú PAR-szenzor hálózatok: precíziós kertészetben valós idejű DLI adatot biztosítanak és automatikusan vezérlik a kiegészítő megvilágítást.
• Okostelefon-alkalmazások: tájékoztató jellegű mérésre alkalmasak, kalibrált eszközt nem helyettesíthetnek.

2.3 Közép-európai beltéri DLI értékek – havi táblázat

A Jung et al. (2024) által publikált nagyfelbontású DLI-térképek és a Giacomelli-féle fénytranszmissziós modell kombinálásával az alábbi havi beltéri DLI értékek becsülhetők közép-európai viszonyokra. Az üvegházi rendszereknél 55%-os, fóliasátraknál 50%-os fényátviteli hatékonysággal számolunk.

1. táblázat: Havi természetes és beltéri DLI értékek Magyarországon, a főbb kultúrák kiegészítő fény szükségletével (Jung et al. 2024; Giacomelli et al. 1988 alapján)

Hónap	Kültéri DLI	Beltéri üveg 55%	Beltéri fólia 50%	Saláta palánta	Saláta veg.	Paradicsom veg.	Pótfény kell?
Január	5–9	2.8–5.0	2.5–4.5	Igen	Igen	Igen	Igen
Február	7–12	3.9–6.6	3.5–6.0	Igen	Igen	Igen	Igen
Március	13–20	7.2–11	6.5–10	Igen	Igen	Igen	Igen
Április	20–30	11–16.5	10–15	Nem	Igen	Igen	Részben
Május	30–40	16.5–22	15–20	Nem	Nem	Igen	Részben
Június	35–48	19–26	17–24	Nem	Nem	Részben	Részben
Július	35–48	19–26	17–24	Nem	Nem	Részben	Részben
Augusztus	32–44	17.6–24	16–22	Nem	Nem	Részben	Részben
Szeptember	20–30	11–16.5	10–15	Nem	Igen	Igen	Részben
Október	12–18	6.6–9.9	6.0–9.0	Igen	Igen	Igen	Igen
November	6–10	3.3–5.5	3.0–5.0	Igen	Igen	Igen	Igen
December	3–7	1.7–3.9	1.5–3.5	Igen	Igen	Igen	Igen

3. Üvegházi és fóliás termesztőközegek fényáteresztő képessége

3.1 Burkolóanyag-típusok összehasonlítása

A beltéri DLI értéket alapvetően meghatározza a termesztő létesítmény burkolóanyaga. Az egyes anyagtípusok fényáteresztési és hőtani jellemzői jelentősen eltérnek.

Egyrétegű hortikulturális üveg

Felszíni PAR-áteresztés: 88–92%. A teljes rendszer szintjén (vázszerkezet + berendezések) a növényhez jutó fény aránya 50–60%. Tartós, könnyen tisztítható, nem öregszik; hővesztesége magas (U ≈ 5,8 W/m²K). Télen magas fűtési költség jár.

Kétrétegű polikarbonát (PC) lemez

Fényáteresztés: 78–85%. Hőszigetelés jobb (U ≈ 3,4 W/m²K). Könnyebb és olcsóbb az üvegnél; 5–10 év után sárgulás miatt 10–20%-os fényveszteség lehetséges. Beltéri DLI-arány: ~50–55%.

Egyrétegű PE fóliasátor

Frissen 85–90% fényáteresztés, de egy szezon alatt 5–15%-os romlás. Hőszigetelés gyenge (U ≈ 6,2 W/m²K). Szezonális, nem fűtött rendszerekhez optimális. Beltéri DLI-arány: ~45–55%.

Kétrétegű (légpárnás) fólia

Fényáteresztés: 70–80%; hőszigetelés javul (U ≈ 2,0–3,0 W/m²K). Növény szintjén érkező PAR: ~40–50% a kültérihez képest. Télen szinte minden kultúrához kiegészítő fény szükséges.

3.2 A Giacomelli-féle fénytranszmissziós modell

Giacomelli és munkatársai (1988) valódi üzemi körülmények között mérték meg a PAR átterjedési hatásfokát különböző üvegháztípusokban. Kulcsmegállapításuk: a növény szintjén érkező PAR mindössze 50–58%-a a kültéri sugárzásnak. A veszteség forrásai:

• Burkolóanyag abszorpció és reflexió: 8–12%
• Vázszerkezet és tartóelemek árnyékolása: 15–20%
• Belső berendezések (öntözőcsövek, lumináriumok, tartóhuzalok): 5–8%
• Fóliaöregedés és szennyeződés: 3–8%

A modell ma is a leggyakrabban hivatkozott kiindulópont az üvegházi fénytervezési számításokban, és monitoring-rendszerekkel kombinálva lehetővé teszi a kiegészítő fény szükségletének pontosabb becslését.

4. Fontosabb növénykultúrák DLI-igénye

Az alábbi táblázat összefoglalja a hét legfontosabb beltéri kultúra DLI-igényét fejlődési szakaszonként. A részletes fajspecifikus jellemzőket az alfejezetek tárgyalják.

2. táblázat: Beltéri növénykultúrák DLI-igénye fejlődési szakaszonként, irodalmi összefoglalás (mol/m²/nap)

Növény	Palánta min	Palánta max	Veget. min	Veget. max	Termő DLI	Megjegyzés	Forrás
Saláta	5	12	12	17	12–17	Hűvöskedvelő, alacsony igény	VT SPES-720
Paradicsom	6	14	20	30	25–35	Magas fényigény termőn	Heuvelink 1995
Paprika	6	14	20	30	22–32	Cukor-sav egyensúly	Shaked et al.
Uborka	7	14	22	35	28–40	Legmagasabb fényigény	Marcelis 1993
Bazsalikom	6	12	14	20	16–22	Illóolaj-tartalom DLI-függő	Runkle 2018
Eper	6	12	12	20	15–22	Termésminőség DLI-arányos	Sager 2010
Mikrozöld	5	10	10	14	10–14	Rövid ciklus, alacsony igény	Treadwell 2020

4.1 Saláta (Lactuca sativa)

A saláta az egyik legintenzívebben kutatott üvegházi kultúra fényigény szempontjából. A Virginia Tech SPES-720 ajánlása szerint palánta szakaszban 5–12 mol/m²/nap, vegetatív/baby greens szakaszban 12–17 mol/m²/nap az optimális DLI-tartomány. Yan et al. (2019) kísérleteiben a ~11,5 mol bizonyult energetikailag leghatékonyabbnak; ennél magasabb DLI (14–17 mol) szignifikánsan növelte a biomasszát, de az energiaráfordítással súlyozva az optimum 11–13 mol körül volt.

Közép-európai viszonyok közt október–március között a természetes beltéri fény (2,5–8,5 mol) a palánta minimumát sem éri el. Gazdaságos téli saláta-termesztés kiegészítő megvilágítás nélkül nem valósítható meg.

4.2 Paradicsom (Solanum lycopersicum)

Heuvelink (1995) és Marcelis (1993) klasszikus munkái alapján a paradicsom fotoszintézise 35–40 mol/m²/nap értékig sem telítődik, és a termésmennyiség szinte lineárisan nő a DLI-vel egészen 25–35 mol/m²/nap értékig. Palánta szakaszban 6–14 mol szükséges a kompakt növőképesség fenntartásához; vegetatív és termőfázisban 20–30 mol az ideális. Ez alatt a terméskötés romlik, a gyümölcsök cukor-, likopin- és C-vitamin-tartalma csökken. Magyarországon a természetes üvegházi fény csak júniustól augusztusig közelíti meg a vegetatív minimumot; téli termesztés intenzív kiegészítő fény nélkül életképtelen.

4.3 Paprika (Capsicum annuum)

A paprika fénytani igénye nagyon hasonló a paradicsomhoz (vegetatív fázis: 20–30 mol). Shaked et al. vizsgálatai kimutatták, hogy a termés cukor- és kapszaicin-tartalma szorosan korrelál a felhalmozott napi fénnyel. Különösen érzékeny a fény–hőmérséklet kölcsönhatásra: magas hőmérséklet és alacsony fény kombinációja virágelhullást okozhat. A kiegészítő fény spektrális összetételénél ügyelni kell a kék fény (450 nm) megfelelő arányára.

4.4 Uborka (Cucumis sativus)

Az uborka rendelkezik a tárgyalt kultúrák közül a legmagasabb DLI-igénnyel. Marcelis (1993) szerint minden 1 mol/m²/nap DLI-növekedés 0,6–1,0%-os termésnövekedéssel jár az optimum tartományban. Kelet-hollandiai kereskedelmi üvegházakban a termelők 25–35 mol/m²/nap DLI-t tartanak fenn kiegészítő fénnyel, ami 30–40%-os hozamnövekedést eredményez a természetes fényes kontrollhoz képest. Közép-Európában a gazdaságos téli uborka-termesztés szinte kizárólag intenzív kiegészítő megvilágítással lehetséges.

4.5 Bazsalikom és egyéb fűszernövények

A bazsalikom vegetatív szakaszban 14–20 mol/m²/nap DLI-t igényel. Ennél alacsonyabb értékek esetén az illóolaj-szintézis csökken, a levelek elnyúlnak és aromaszegényebbé válnak. Runkle (2018) összefoglalója szerint a kék fény aránya (15–20%) különösen fontos a morfológia és illóolaj-tartalom kialakításához. A petrezselyem, metélőhagyma és kakukkfű alacsonyabb DLI-igénnyel (10–16 mol) bír, de télen ezek is profitálnak a kiegészítő fényből.

4.6 Eper (Fragaria × ananassa)

Az üvegházi eper vegetatív és termőfázisban 12–20 mol DLI-t igényel. A Sager (2010) által dokumentált összefüggés szerint 18–20 mol/m²/nap esetén a beltéri termés minősége (Brix, keménység, antocián) vetekszik a szabadföldi nyári értékekkel. Frigo-palánta alapú technológiáknál az indításhoz kevesebb fény is elegendő, de a terméskötésnél és a betakarítási szakaszban a magasabb DLI döntő.

4.7 Mikrozöldek

A mikrozöldek rövid, 7–21 napos termesztési ciklusuk miatt alacsony DLI-igénnyel bírnak: 10–14 mol elegendő. Treadwell et al. (2020) vizsgálataiban a magasabb DLI (16–20 mol) ugyan növelte a biomasszát, de bizonyos fajoknál (napraforgó, borsó) rontotta a vizuális minőséget. A mikrozöldek kifejezetten alkalmasak téli beltéri termesztésre kis kiegészítő fény igénnyel vagy akár zárt mesterséges fényes rendszerben is.

5. Kiegészítő megvilágítás – technológia, tervezés és gazdaságosság

5.1 Lámpatechnológiák összehasonlítása

Nagynyomású nátrium (HPS) lámpák

Hagyományos kereskedelmi megvilágítás-technológia. Fényteljesítmény: 1,7–2,0 µmol/J; élettartam: 15 000–20 000 óra; kedvező beruházási költség. Hátránya a magas hőkibocsátás és a fix, kék-szegény spektrális összetétel, ami egyes kultúráknál morfológiai problémákat okozhat.

LED növénylámpa rendszerek

Korszerű hortikulturális LED-ek hatásfoka: 2,5–3,5 µmol/J (30–80%-os energiamegtakarítás HPS-hez képest). Programozható spektrális összetétel, élettartam 50 000–80 000 óra. Beruházási költség magasabb, de 3–6 év alatt megtérül az üzemeltetési megtakarítással. Optimális spektrum: vörös (630–660 nm) 50–70%, kék (450–470 nm) 15–25%, fehér 5–15%.

5.2 A szükséges kiegészítő DLI meghatározása

A szükséges napi pótlás egyszerűen számítható:

DLI_pótlás = DLI_cél − DLI_természetes_beltéri

Ha januárban a természetes beltéri DLI 3,0 mol és a saláta vegetatív minimuma 12 mol, akkor 9 mol/nap pótlás szükséges. 16 órás megvilágítási időre vetítve: PPFD = 9×10⁶ / (16×3600) ≈ 156 µmol/m²/s.

5.3 Fényperiódus és cirkadián ritmus

A legtöbb zöldségnövény (saláta, paradicsom, paprika, uborka) napi semleges (day-neutral) faj, vagyis virágzásuk nem fotoperiódus-függő, és a DLI maximalizálható a megvilágítási idő növelésével. Saláta esetén 18–20 óra tolerálható, de egyes genotípusoknál ennél hosszabb megvilágítás keserűséget (tipburn) okozhat. Rövid nappalos fajoknál (eper, egyes fűszernövények) a virágzásindukció érdekében biztosítani kell a megfelelő sötét periódust.

5.4 Gazdaságossági számítás – példa

Feltételrendszer: 100 m² üvegházi saláta-termesztés, január, természetes DLI = 3,0 mol, cél DLI = 14 mol, LED hatásfok = 3,0 µmol/J, megvilágítási idő = 18 óra/nap.

• Szükséges PPFD: 11×10⁶ / (18×3600) ≈ 170 µmol/m²/s
• Szükséges teljesítmény: 170 / 3,0 = 56,7 W/m² → 5 670 W
• Napi energiafogyasztás: 5,67 kW × 18 h = 102 kWh
• Havi energia (31 nap): ~3 160 kWh → ~190 000 HUF/hó (60 HUF/kWh)
• Pluszhozam: 3–4 saláta-ciklus/hó kiegészítő fénnyel vs. 0–1 nélküle → 300 000–600 000 HUF/hó különbség

A számítás megmutatja, hogy megfelelő piaci ár esetén a LED-alapú kiegészítő megvilágítás már rövid távon pozitív megtérülést hozhat, különösen a magas téli árak mellett.

6. Havi kiegészítő fény ajánlások közép-európai viszonyokra

6.1 Téli időszak (november–február)

A természetes beltéri DLI 2,5–5,0 mol/m²/nap – minden gazdaságilag fontos kultúra minimuma alatt. Stratégia:

• Saláta, mikrozöld: 7–12 mol/nap pótlás szükséges; erős LED-rendszer; gazdaságilag kifizetődő a magas téli piaci árszint miatt.
• Paradicsom, paprika, uborka: 18–25 mol/nap pótlás; intenzív megvilágítás nélkül nem életképes a termesztés.
• Fűszernövények: 6–10 mol/nap pótlással fenntartható a minimálisan értékesíthető termesztés.

6.2 Átmeneti időszak (március–április és szeptember–október)

Természetes beltéri DLI: 5–15 mol/m²/nap. Kultúránként eltérő döntés szükséges:

• Saláta, mikrozöld: április–szeptemberben a kiegészítő fény csökkenthető vagy elhagyható.
• Paradicsom, paprika: palánta szakasz kielégíthető természetes fénnyel, de vegetatív és termőszakaszhoz még pótlás kell.
• Dinamikus LED-szabályozás (zárólánc-vezérlés) ebben az időszakban hozza a legnagyobb energia-megtakarítást: pontosan annyit pótol, amennyit a természetes fény nem biztosít.

6.3 Nyári időszak (május–augusztus)

Természetes beltéri DLI: 15–26 mol/m²/nap. Kiegészítő fény általában nem szükséges. Kivételek:

• Uborka és paradicsom: termőfázisban néhány felhős napon marginális pótlás lehet indokolt.
• Mesterséges árnyékolás (hőstressz csökkentése) esetén a csökkentett DLI kompenzálható kis teljesítményű kiegészítő fénnyel.

7. Innovatív megközelítések és jövőbeli tendenciák

7.1 Dinamikus fénymenedzsment és precíziós kertészet

A korszerű üvegházi vezérlőrendszerek valós idejű PAR-mérés alapján automatikusan igazítják a LED-teljesítményt a célzott napi DLI eléréséhez (closed-loop / zárólánc-vezérlés). Ez 25–35%-os energiamegtakarítást tesz lehetővé az egyszerű időzítő-vezérlésű rendszerekhez képest, főleg az átmeneti évszakokban. AI-alapú előrejelző rendszerek (időjárás-modell + fenológiai modell kombinációja) napokkal előre tervezik a kiegészítő fény szükségletét.

7.2 Spektrális optimalizálás

Kizárólag vörös-kék (RB) LED fényen nevelt növények morfológiailag eltérnek a természetes fényen nevelkedőktől: laposabb levéllemez, eltérő kutikula-vastagság, megváltozott illóolaj-profil. A fehér vagy zöldkomponensbe gazdag LED-rendszerek jobb vizuális minőséget és természetesebb morfológiát biztosítanak. A legkorszerűbb rendszerek programozhatóan váltják a spektrumot: reggeli kék-gazdag fény → déli fehér-vörös fotoszintézis-optimum → esti vörös-IR cirkadián jel.

7.3 Vertikális farmok és zárt rendszerek

A vertikális farmokban (plant factories) teljes egészében mesterséges fény alatt nevelik a növényeket, teljesen kontrollált DLI-vel. Évi 10–15 termesztési ciklus lehetséges, de az energiafelhasználás magas. Jelenleg elsősorban prémium saláta, mikrozöld és gyógynövény termesztésre gazdaságosak.

8. Következtetések és ajánlások

A DLI ismerete és tervezése nélkülözhetetlen eszköze a korszerű beltéri növénytermesztésnek. A legfontosabb tanulságok:

• A közép-európai beltéri DLI október–márciusban 2,5–9 mol/m²/nap – szinte minden gazdaságilag fontos kultúra minimuma alatt. Kiegészítő megvilágítás nélkül téli termesztés nem vagy csak alacsony hatékonysággal lehetséges.
• Üvegházi fényáteresztés átlagosan 50–56%, fóliasátrak esetén 45–55% – ezt a veszteséget a kiegészítő fény tervezésekor figyelembe kell venni.
• A kultúrák DLI-igénye salátától (5–17 mol) az uborkáig (7–40 mol) igen széles skálán mozog; a tervezésnél mindig a konkrét kultúra igényéből kell kiindulni.
• Modern LED-rendszerek 2,5–3,5 µmol/J hatékonysága mellett a téli kiegészítő fény energiaköltsége a prémium árszinten megtérül, különösen saláta, fűszernövények és eper esetén.
• Dinamikus zárólánc-vezérlésű fénymenedzsment 25–35%-os energiamegtakarítást tesz lehetővé az egyszerű időzítő-vezérlésű rendszerekhez képest.
• A spektrális összetétel optimalizálása (kék/vörös/fehér arány) nemcsak energetikailag, hanem termékminőség szempontjából is előnyös.

9. Felhasznált irodalom

Faust, J.E. & Logan, J. (2018): Daily light integral: A research review and high-resolution maps of the United States. HortScience, 53(9), 1250–1257.

Giacomelli, G.A., Ting, K.C. & Mears, D.R. (1988): Solar radiation transmission characteristics of a double-polyethylene covered greenhouse. Transactions of the ASAE, 31(2), 591–597.

Heuvelink, E. (1995): Growth, development and yield of a tomato crop. Scientia Horticulturae, 61(1–2), 77–99.

Jung, A. et al. (2024): Spatially scaled and customised daily light integral maps for horticulture lighting design. NJAS: Impact in Agricultural and Life Sciences. DOI: 10.1080/27235458.2024.2326696

Marcelis, L.F.M. (1993): Effect of assimilate supply on the growth of individual cucumber fruits. Physiologia Plantarum, 87(3), 313–320.

Runkle, E.S. (2018): Lighting up greens. Greenhouse Product News, June 2018.

Sager, J.C. (2010): Photobiology in controlled environment agriculture. Springer.

Shaked, R., Rosenfeld, K. & Pressman, E. (2004): The effect of low radiation levels on abortion of cucumber and sweet pepper. Scientia Horticulturae, 103(1), 1–8.

Treadwell, D.D. et al. (2020): Microgreens: A new specialty crop. EDIS #HS1164, University of Florida IFAS.

Virginia Cooperative Extension (2025): Calculating and Using Daily Light Integral (DLI). SPES-720. Virginia Tech.Yan, Z. et al. (2019): Optimal DLI for lettuce production in controlled environments. Scientia Horticulturae, 248, 75–83.