Különös tekintettel a napi fényintegrál (DLI) szerepére közép-európai viszonyok között
| Minden télen elveszett hozam mögött ugyanaz a tényező áll: a fény.A közép-európai üvegházak és fóliasátrak október és március között csupán 2–9 mol fotón/m²/nap természetes fényt engednek a növényekhez – miközben a saláta legalább 12, az uborka termőfázisban akár 35 mol/m²/nap fényt igényelne. Ez a szakadék tönkreteszi a hozamot, rontja a termékminőséget és gazdaságtalan hosszú termesztési ciklusokat okoz. A napi fényintegrál (DLI) mutatószáma és a korszerű LED-alapú kiegészítő megvilágítás az az eszköz, amellyel ez a szakadék betölthető – tudományos alapossággal, mérhető megtérüléssel. |
Összefoglalás
| A fény mint a védett termesztés kritikus erőforrásaA beltéri növénytermesztés – üvegházi vagy fóliasátras közegben – egyre meghatározóbb szerepet játszik az európai élelmiszerbiztonságban és a helyi, szezonon átívelő zöldségellátásban. E rendszerek hatékonyságának egyik legsúlyosabb korlátja az őszi–téli–kora tavaszi időszak fényhiánya. A napi fényintegrál (Daily Light Integral, DLI) – a növény által 24 óra alatt kapott fotoaktív fotonok összege mol/m²/nap egységben – az a mérőszám, amely ezt a korlátot számszerűsíti és kezelhető tervezési feladattá teszi.A közép-európai kültéri DLI januárban csupán 3–9, júliusban 35–48 mol/m²/nap (Jung et al., 2024). Az üvegházi és fóliaburkolat, a vázszerkezet, a belső berendezések és a légréteg-veszteség együttesen a kültéri sugárzás 44–56%-ára csökkenti a növény szintjén mérhető értéket (Giacomelli et al., 1988). Télen ez 2–5 mol/m²/nap beltéri DLI-t jelent – a saláta palánta-igényének (5–12 mol) töredékét, az uborka vegetatív minimumának (22 mol) alig tizedét.A cikk legfontosabb megállapításai:A saláta (5–17 mol), bazsalikom (14–20 mol), eper (12–20 mol) és mikrozöld (10–14 mol) mérsékelt fényigénye október–márciusban sem érhető el természetes fénnyel; kiegészítő LED-megvilágítás nélkül a termesztés gazdaságtalan.A paradicsom, paprika és uborka magas fényigénye (20–40 mol) egész évben szinte folyamatos kiegészítő megvilágítást követel közép-európai beltéri körülmények között.Modern hortikulturális LED-rendszerek 2,5–3,5 µmol/J hatékonysága mellett a kiegészítő fény energiaköltsége a prémium téli piaci árakon megtérülhet. Egy 100 m²-es saláta-üzem januári fénypótlása ~190 000 HUF/hó energiakiadást jelent, szemben a lehetséges 300 000–600 000 HUF/hó pluszhozammal.Dinamikus, zárólánc-vezérlésű fénymenedzsment (valós idejű PAR-mérés alapján automatikusan igazított LED-teljesítmény) az átmeneti évszakokban 25–35%-os energiamegtakarítást tesz lehetővé.A spektrális összetétel (kék/vörös/fehér arány) optimalizálása nemcsak energia-hatékonyságot, hanem termékminőségi előnyöket is nyújt: magasabb illóolaj-tartalom fűszernövényeknél, jobb cukor-sav arány eperben és paradicsomban.A cikk részletes fejezeteiben bemutatjuk az egyes kultúrák szakaszonkénti DLI-igényét, a burkolóanyagok fényáteresztési modelljét, a kiegészítő fény méretezési módszerét és gazdaságossági kalkulációját, valamint az intelligens fénymenedzsment jövőbeli irányait. Az eredmények közvetlen gyakorlati útmutatót nyújtanak üvegházi és fóliás termesztők, kertészeti tervezők és fejlesztők számára. |
Tartalomjegyzék
- Összefoglalás
- 1. A fény szerepe a védett termesztésben
- 2. A napi fényintegrál (DLI) fogalma és mérése
- 3. Üvegházi és fóliás termesztőközegek fényáteresztő képessége
- 4. Fontosabb növénykultúrák DLI-igénye
- 5. Kiegészítő megvilágítás – technológia, tervezés és gazdaságosság
- 6. Havi kiegészítő fény ajánlások közép-európai viszonyokra
- 7. Innovatív megközelítések és jövőbeli tendenciák
- 8. Következtetések és ajánlások
- 9. Felhasznált irodalom
1. A fény szerepe a védett termesztésben
A 21. század globális élelmiszerrendszere egyre nagyobb nyomás alá kerül: a népességnövekedés, az éghajlatváltozás és a mezőgazdasági termőterületek csökkenése arra ösztönzi a kutatókat és termelőket, hogy a hagyományos szabadföldi termesztésen túlmutató, intenzív és ellenőrzött körülmények között zajló növénytermesztési módokat fejlesszenek ki. A védett termesztés – amelynek két legfőbb formája a fűtött vagy fűtetlen üvegház, illetve a fóliasátor – lehetővé teszi a vegetációs időszak meghosszabbítását, a klimatikus kockázatok csökkentését és a hozamok növelését.
E rendszerek hatékonyságának egyik meghatározó korlátja a természetes fény hiánya, különösen az őszi–téli–kora tavaszi időszakban. A fény nemcsak az asszimiláció energiaforrása, hanem morfogenetikai jel is: befolyásolja a palánta kompaktságát, a levelek anatómiáját, a gyümölcsök cukor- és vitamintartalmát, valamint a termés nagyságát. A DLI mutatószáma ezt a korlátot számszerűsíti és kezelhető tervezési feladattá teszi.
A cikk célja, hogy közérthető, de tudományosan megalapozott összefoglalót nyújtson a leggyakoribb beltéri növénykultúrák DLI-igényéről, a közép-európai természetes fénykörnyezetről, a burkolóanyagok fénytranszmissziójáról és a kiegészítő megvilágítás szükségességéről, tervezéséről, gazdaságossági szempontjairól.
2. A napi fényintegrál (DLI) fogalma és mérése
2.1 Definíció és mértékegység
A napi fényintegrál (DLI) a fotoaktív sugárzás (PAR, 400–700 nm) napi integrálja egy adott felületre vetítve, mol fotón m⁻² nap⁻¹ egységben kifejezve. Az összefüggés:
DLI = ∫₀²⁴ PPFD(t) dt / 10⁶ [mol/m²/nap]
ahol a PPFD (Photosynthetic Photon Flux Density) a pillanatnyilag érkező fotoaktív fotonáram sűrűsége µmol m⁻² s⁻¹ egységben. A DLI tehát az egész napra összegzett fotonmennyiség, amelyet a növény ténylegesen megkap. Szabadtéren, derült nyári napon Magyarországon ez 40–50 mol/m²/nap is lehet; felhős téli napon csupán 1–3 mol/m²/nap.
2.2 Mérési módszerek
A DLI méréséhez kalibrált PAR-szenzor szükséges, amely pontosan a 400–700 nm tartomány fotonáramát integrálja. A leggyakrabban alkalmazott eszköztípusok:
- Kalibrált kvantumérzékelők (pl. Apogee MQ-500, LI-COR LI-190): közvetlen mérés adatgyűjtővel, napi DLI automatikusan számítható.
- Spektrálisan szelektív szilícium fotodetektorok: olcsóbbak, de rendszeres kalibrálást igényelnek.
- Felhőalapú PAR-szenzor hálózatok: precíziós kertészetben valós idejű DLI adatot biztosítanak és automatikusan vezérlik a kiegészítő megvilágítást.
- Okostelefon-alkalmazások: tájékoztató jellegű mérésre alkalmasak, kalibrált eszközt nem helyettesíthetnek.
2.3 Közép-európai beltéri DLI értékek – havi táblázat
A Jung et al. (2024) által publikált nagyfelbontású DLI-térképek és a Giacomelli-féle fénytranszmissziós modell kombinálásával az alábbi havi beltéri DLI értékek becsülhetők közép-európai viszonyokra. Az üvegházi rendszereknél 55%-os, fóliasátraknál 50%-os fényátviteli hatékonysággal számolunk.
1. táblázat: Havi természetes és beltéri DLI értékek Magyarországon, a főbb kultúrák kiegészítő fény szükségletével (Jung et al. 2024; Giacomelli et al. 1988 alapján)
| Hónap | Kültéri DLI | Beltéri üveg 55% | Beltéri fólia 50% | Saláta palánta | Saláta veg. | Paradicsom veg. | Pótfény kell? |
| Január | 5–9 | 2.8–5.0 | 2.5–4.5 | Igen | Igen | Igen | Igen |
| Február | 7–12 | 3.9–6.6 | 3.5–6.0 | Igen | Igen | Igen | Igen |
| Március | 13–20 | 7.2–11 | 6.5–10 | Igen | Igen | Igen | Igen |
| Április | 20–30 | 11–16.5 | 10–15 | Nem | Igen | Igen | Részben |
| Május | 30–40 | 16.5–22 | 15–20 | Nem | Nem | Igen | Részben |
| Június | 35–48 | 19–26 | 17–24 | Nem | Nem | Részben | Részben |
| Július | 35–48 | 19–26 | 17–24 | Nem | Nem | Részben | Részben |
| Augusztus | 32–44 | 17.6–24 | 16–22 | Nem | Nem | Részben | Részben |
| Szeptember | 20–30 | 11–16.5 | 10–15 | Nem | Igen | Igen | Részben |
| Október | 12–18 | 6.6–9.9 | 6.0–9.0 | Igen | Igen | Igen | Igen |
| November | 6–10 | 3.3–5.5 | 3.0–5.0 | Igen | Igen | Igen | Igen |
| December | 3–7 | 1.7–3.9 | 1.5–3.5 | Igen | Igen | Igen | Igen |
3. Üvegházi és fóliás termesztőközegek fényáteresztő képessége
3.1 Burkolóanyag-típusok összehasonlítása
A beltéri DLI értéket alapvetően meghatározza a termesztő létesítmény burkolóanyaga. Az egyes anyagtípusok fényáteresztési és hőtani jellemzői jelentősen eltérnek.
Egyrétegű hortikulturális üveg
Felszíni PAR-áteresztés: 88–92%. A teljes rendszer szintjén (vázszerkezet + berendezések) a növényhez jutó fény aránya 50–60%. Tartós, könnyen tisztítható, nem öregszik; hővesztesége magas (U ≈ 5,8 W/m²K). Télen magas fűtési költség jár.
Kétrétegű polikarbonát (PC) lemez
Fényáteresztés: 78–85%. Hőszigetelés jobb (U ≈ 3,4 W/m²K). Könnyebb és olcsóbb az üvegnél; 5–10 év után sárgulás miatt 10–20%-os fényveszteség lehetséges. Beltéri DLI-arány: ~50–55%.
Egyrétegű PE fóliasátor
Frissen 85–90% fényáteresztés, de egy szezon alatt 5–15%-os romlás. Hőszigetelés gyenge (U ≈ 6,2 W/m²K). Szezonális, nem fűtött rendszerekhez optimális. Beltéri DLI-arány: ~45–55%.
Kétrétegű (légpárnás) fólia
Fényáteresztés: 70–80%; hőszigetelés javul (U ≈ 2,0–3,0 W/m²K). Növény szintjén érkező PAR: ~40–50% a kültérihez képest. Télen szinte minden kultúrához kiegészítő fény szükséges.
3.2 A Giacomelli-féle fénytranszmissziós modell
Giacomelli és munkatársai (1988) valódi üzemi körülmények között mérték meg a PAR átterjedési hatásfokát különböző üvegháztípusokban. Kulcsmegállapításuk: a növény szintjén érkező PAR mindössze 50–58%-a a kültéri sugárzásnak. A veszteség forrásai:
- Burkolóanyag abszorpció és reflexió: 8–12%
- Vázszerkezet és tartóelemek árnyékolása: 15–20%
- Belső berendezések (öntözőcsövek, lumináriumok, tartóhuzalok): 5–8%
- Fóliaöregedés és szennyeződés: 3–8%
A modell ma is a leggyakrabban hivatkozott kiindulópont az üvegházi fénytervezési számításokban, és monitoring-rendszerekkel kombinálva lehetővé teszi a kiegészítő fény szükségletének pontosabb becslését.
4. Fontosabb növénykultúrák DLI-igénye
Az alábbi táblázat összefoglalja a hét legfontosabb beltéri kultúra DLI-igényét fejlődési szakaszonként. A részletes fajspecifikus jellemzőket az alfejezetek tárgyalják.
2. táblázat: Beltéri növénykultúrák DLI-igénye fejlődési szakaszonként, irodalmi összefoglalás (mol/m²/nap)
| Növény | Palánta min | Palánta max | Veget. min | Veget. max | Termő DLI | Megjegyzés | Forrás |
| Saláta | 5 | 12 | 12 | 17 | 12–17 | Hűvöskedvelő, alacsony igény | VT SPES-720 |
| Paradicsom | 6 | 14 | 20 | 30 | 25–35 | Magas fényigény termőn | Heuvelink 1995 |
| Paprika | 6 | 14 | 20 | 30 | 22–32 | Cukor-sav egyensúly | Shaked et al. |
| Uborka | 7 | 14 | 22 | 35 | 28–40 | Legmagasabb fényigény | Marcelis 1993 |
| Bazsalikom | 6 | 12 | 14 | 20 | 16–22 | Illóolaj-tartalom DLI-függő | Runkle 2018 |
| Eper | 6 | 12 | 12 | 20 | 15–22 | Termésminőség DLI-arányos | Sager 2010 |
| Mikrozöld | 5 | 10 | 10 | 14 | 10–14 | Rövid ciklus, alacsony igény | Treadwell 2020 |
4.1 Saláta (Lactuca sativa)
A saláta az egyik legintenzívebben kutatott üvegházi kultúra fényigény szempontjából. A Virginia Tech SPES-720 ajánlása szerint palánta szakaszban 5–12 mol/m²/nap, vegetatív/baby greens szakaszban 12–17 mol/m²/nap az optimális DLI-tartomány. Yan et al. (2019) kísérleteiben a ~11,5 mol bizonyult energetikailag leghatékonyabbnak; ennél magasabb DLI (14–17 mol) szignifikánsan növelte a biomasszát, de az energiaráfordítással súlyozva az optimum 11–13 mol körül volt.
Közép-európai viszonyok közt október–március között a természetes beltéri fény (2,5–8,5 mol) a palánta minimumát sem éri el. Gazdaságos téli saláta-termesztés kiegészítő megvilágítás nélkül nem valósítható meg.
4.2 Paradicsom (Solanum lycopersicum)
Heuvelink (1995) és Marcelis (1993) klasszikus munkái alapján a paradicsom fotoszintézise 35–40 mol/m²/nap értékig sem telítődik, és a termésmennyiség szinte lineárisan nő a DLI-vel egészen 25–35 mol/m²/nap értékig. Palánta szakaszban 6–14 mol szükséges a kompakt növőképesség fenntartásához; vegetatív és termőfázisban 20–30 mol az ideális. Ez alatt a terméskötés romlik, a gyümölcsök cukor-, likopin- és C-vitamin-tartalma csökken. Magyarországon a természetes üvegházi fény csak júniustól augusztusig közelíti meg a vegetatív minimumot; téli termesztés intenzív kiegészítő fény nélkül életképtelen.
4.3 Paprika (Capsicum annuum)
A paprika fénytani igénye nagyon hasonló a paradicsomhoz (vegetatív fázis: 20–30 mol). Shaked et al. vizsgálatai kimutatták, hogy a termés cukor- és kapszaicin-tartalma szorosan korrelál a felhalmozott napi fénnyel. Különösen érzékeny a fény–hőmérséklet kölcsönhatásra: magas hőmérséklet és alacsony fény kombinációja virágelhullást okozhat. A kiegészítő fény spektrális összetételénél ügyelni kell a kék fény (450 nm) megfelelő arányára.
4.4 Uborka (Cucumis sativus)
Az uborka rendelkezik a tárgyalt kultúrák közül a legmagasabb DLI-igénnyel. Marcelis (1993) szerint minden 1 mol/m²/nap DLI-növekedés 0,6–1,0%-os termésnövekedéssel jár az optimum tartományban. Kelet-hollandiai kereskedelmi üvegházakban a termelők 25–35 mol/m²/nap DLI-t tartanak fenn kiegészítő fénnyel, ami 30–40%-os hozamnövekedést eredményez a természetes fényes kontrollhoz képest. Közép-Európában a gazdaságos téli uborka-termesztés szinte kizárólag intenzív kiegészítő megvilágítással lehetséges.
4.5 Bazsalikom és egyéb fűszernövények
A bazsalikom vegetatív szakaszban 14–20 mol/m²/nap DLI-t igényel. Ennél alacsonyabb értékek esetén az illóolaj-szintézis csökken, a levelek elnyúlnak és aromaszegényebbé válnak. Runkle (2018) összefoglalója szerint a kék fény aránya (15–20%) különösen fontos a morfológia és illóolaj-tartalom kialakításához. A petrezselyem, metélőhagyma és kakukkfű alacsonyabb DLI-igénnyel (10–16 mol) bír, de télen ezek is profitálnak a kiegészítő fényből.
4.6 Eper (Fragaria × ananassa)
Az üvegházi eper vegetatív és termőfázisban 12–20 mol DLI-t igényel. A Sager (2010) által dokumentált összefüggés szerint 18–20 mol/m²/nap esetén a beltéri termés minősége (Brix, keménység, antocián) vetekszik a szabadföldi nyári értékekkel. Frigo-palánta alapú technológiáknál az indításhoz kevesebb fény is elegendő, de a terméskötésnél és a betakarítási szakaszban a magasabb DLI döntő.
4.7 Mikrozöldek
A mikrozöldek rövid, 7–21 napos termesztési ciklusuk miatt alacsony DLI-igénnyel bírnak: 10–14 mol elegendő. Treadwell et al. (2020) vizsgálataiban a magasabb DLI (16–20 mol) ugyan növelte a biomasszát, de bizonyos fajoknál (napraforgó, borsó) rontotta a vizuális minőséget. A mikrozöldek kifejezetten alkalmasak téli beltéri termesztésre kis kiegészítő fény igénnyel vagy akár zárt mesterséges fényes rendszerben is.
5. Kiegészítő megvilágítás – technológia, tervezés és gazdaságosság
5.1 Lámpatechnológiák összehasonlítása
Nagynyomású nátrium (HPS) lámpák
Hagyományos kereskedelmi megvilágítás-technológia. Fényteljesítmény: 1,7–2,0 µmol/J; élettartam: 15 000–20 000 óra; kedvező beruházási költség. Hátránya a magas hőkibocsátás és a fix, kék-szegény spektrális összetétel, ami egyes kultúráknál morfológiai problémákat okozhat.
LED növénylámpa rendszerek
Korszerű hortikulturális LED-ek hatásfoka: 2,5–3,5 µmol/J (30–80%-os energiamegtakarítás HPS-hez képest). Programozható spektrális összetétel, élettartam 50 000–80 000 óra. Beruházási költség magasabb, de 3–6 év alatt megtérül az üzemeltetési megtakarítással. Optimális spektrum: vörös (630–660 nm) 50–70%, kék (450–470 nm) 15–25%, fehér 5–15%.
5.2 A szükséges kiegészítő DLI meghatározása
A szükséges napi pótlás egyszerűen számítható:
DLI_pótlás = DLI_cél − DLI_természetes_beltéri
Ha januárban a természetes beltéri DLI 3,0 mol és a saláta vegetatív minimuma 12 mol, akkor 9 mol/nap pótlás szükséges. 16 órás megvilágítási időre vetítve: PPFD = 9×10⁶ / (16×3600) ≈ 156 µmol/m²/s.
5.3 Fényperiódus és cirkadián ritmus
A legtöbb zöldségnövény (saláta, paradicsom, paprika, uborka) napi semleges (day-neutral) faj, vagyis virágzásuk nem fotoperiódus-függő, és a DLI maximalizálható a megvilágítási idő növelésével. Saláta esetén 18–20 óra tolerálható, de egyes genotípusoknál ennél hosszabb megvilágítás keserűséget (tipburn) okozhat. Rövid nappalos fajoknál (eper, egyes fűszernövények) a virágzásindukció érdekében biztosítani kell a megfelelő sötét periódust.
5.4 Gazdaságossági számítás – példa
Feltételrendszer: 100 m² üvegházi saláta-termesztés, január, természetes DLI = 3,0 mol, cél DLI = 14 mol, LED hatásfok = 3,0 µmol/J, megvilágítási idő = 18 óra/nap.
- Szükséges PPFD: 11×10⁶ / (18×3600) ≈ 170 µmol/m²/s
- Szükséges teljesítmény: 170 / 3,0 = 56,7 W/m² → 5 670 W
- Napi energiafogyasztás: 5,67 kW × 18 h = 102 kWh
- Havi energia (31 nap): ~3 160 kWh → ~190 000 HUF/hó (60 HUF/kWh)
- Pluszhozam: 3–4 saláta-ciklus/hó kiegészítő fénnyel vs. 0–1 nélküle → 300 000–600 000 HUF/hó különbség
A számítás megmutatja, hogy megfelelő piaci ár esetén a LED-alapú kiegészítő megvilágítás már rövid távon pozitív megtérülést hozhat, különösen a magas téli árak mellett.
6. Havi kiegészítő fény ajánlások közép-európai viszonyokra
6.1 Téli időszak (november–február)
A természetes beltéri DLI 2,5–5,0 mol/m²/nap – minden gazdaságilag fontos kultúra minimuma alatt. Stratégia:
- Saláta, mikrozöld: 7–12 mol/nap pótlás szükséges; erős LED-rendszer; gazdaságilag kifizetődő a magas téli piaci árszint miatt.
- Paradicsom, paprika, uborka: 18–25 mol/nap pótlás; intenzív megvilágítás nélkül nem életképes a termesztés.
- Fűszernövények: 6–10 mol/nap pótlással fenntartható a minimálisan értékesíthető termesztés.
6.2 Átmeneti időszak (március–április és szeptember–október)
Természetes beltéri DLI: 5–15 mol/m²/nap. Kultúránként eltérő döntés szükséges:
- Saláta, mikrozöld: április–szeptemberben a kiegészítő fény csökkenthető vagy elhagyható.
- Paradicsom, paprika: palánta szakasz kielégíthető természetes fénnyel, de vegetatív és termőszakaszhoz még pótlás kell.
- Dinamikus LED-szabályozás (zárólánc-vezérlés) ebben az időszakban hozza a legnagyobb energia-megtakarítást: pontosan annyit pótol, amennyit a természetes fény nem biztosít.
6.3 Nyári időszak (május–augusztus)
Természetes beltéri DLI: 15–26 mol/m²/nap. Kiegészítő fény általában nem szükséges. Kivételek:
- Uborka és paradicsom: termőfázisban néhány felhős napon marginális pótlás lehet indokolt.
- Mesterséges árnyékolás (hőstressz csökkentése) esetén a csökkentett DLI kompenzálható kis teljesítményű kiegészítő fénnyel.
7. Innovatív megközelítések és jövőbeli tendenciák
7.1 Dinamikus fénymenedzsment és precíziós kertészet
A korszerű üvegházi vezérlőrendszerek valós idejű PAR-mérés alapján automatikusan igazítják a LED-teljesítményt a célzott napi DLI eléréséhez (closed-loop / zárólánc-vezérlés). Ez 25–35%-os energiamegtakarítást tesz lehetővé az egyszerű időzítő-vezérlésű rendszerekhez képest, főleg az átmeneti évszakokban. AI-alapú előrejelző rendszerek (időjárás-modell + fenológiai modell kombinációja) napokkal előre tervezik a kiegészítő fény szükségletét.
7.2 Spektrális optimalizálás
Kizárólag vörös-kék (RB) LED fényen nevelt növények morfológiailag eltérnek a természetes fényen nevelkedőktől: laposabb levéllemez, eltérő kutikula-vastagság, megváltozott illóolaj-profil. A fehér vagy zöldkomponensbe gazdag LED-rendszerek jobb vizuális minőséget és természetesebb morfológiát biztosítanak. A legkorszerűbb rendszerek programozhatóan váltják a spektrumot: reggeli kék-gazdag fény → déli fehér-vörös fotoszintézis-optimum → esti vörös-IR cirkadián jel.
7.3 Vertikális farmok és zárt rendszerek
A vertikális farmokban (plant factories) teljes egészében mesterséges fény alatt nevelik a növényeket, teljesen kontrollált DLI-vel. Évi 10–15 termesztési ciklus lehetséges, de az energiafelhasználás magas. Jelenleg elsősorban prémium saláta, mikrozöld és gyógynövény termesztésre gazdaságosak.
8. Következtetések és ajánlások
A DLI ismerete és tervezése nélkülözhetetlen eszköze a korszerű beltéri növénytermesztésnek. A legfontosabb tanulságok:
- A közép-európai beltéri DLI október–márciusban 2,5–9 mol/m²/nap – szinte minden gazdaságilag fontos kultúra minimuma alatt. Kiegészítő megvilágítás nélkül téli termesztés nem vagy csak alacsony hatékonysággal lehetséges.
- Üvegházi fényáteresztés átlagosan 50–56%, fóliasátrak esetén 45–55% – ezt a veszteséget a kiegészítő fény tervezésekor figyelembe kell venni.
- A kultúrák DLI-igénye salátától (5–17 mol) az uborkáig (7–40 mol) igen széles skálán mozog; a tervezésnél mindig a konkrét kultúra igényéből kell kiindulni.
- Modern LED-rendszerek 2,5–3,5 µmol/J hatékonysága mellett a téli kiegészítő fény energiaköltsége a prémium árszinten megtérül, különösen saláta, fűszernövények és eper esetén.
- Dinamikus zárólánc-vezérlésű fénymenedzsment 25–35%-os energiamegtakarítást tesz lehetővé az egyszerű időzítő-vezérlésű rendszerekhez képest.
- A spektrális összetétel optimalizálása (kék/vörös/fehér arány) nemcsak energetikailag, hanem termékminőség szempontjából is előnyös.
9. Felhasznált irodalom
Faust, J.E. & Logan, J. (2018): Daily light integral: A research review and high-resolution maps of the United States. HortScience, 53(9), 1250–1257.
Giacomelli, G.A., Ting, K.C. & Mears, D.R. (1988): Solar radiation transmission characteristics of a double-polyethylene covered greenhouse. Transactions of the ASAE, 31(2), 591–597.
Heuvelink, E. (1995): Growth, development and yield of a tomato crop. Scientia Horticulturae, 61(1–2), 77–99.
Jung, A. et al. (2024): Spatially scaled and customised daily light integral maps for horticulture lighting design. NJAS: Impact in Agricultural and Life Sciences. DOI: 10.1080/27235458.2024.2326696
Marcelis, L.F.M. (1993): Effect of assimilate supply on the growth of individual cucumber fruits. Physiologia Plantarum, 87(3), 313–320.
Runkle, E.S. (2018): Lighting up greens. Greenhouse Product News, June 2018.
Sager, J.C. (2010): Photobiology in controlled environment agriculture. Springer.
Shaked, R., Rosenfeld, K. & Pressman, E. (2004): The effect of low radiation levels on abortion of cucumber and sweet pepper. Scientia Horticulturae, 103(1), 1–8.
Treadwell, D.D. et al. (2020): Microgreens: A new specialty crop. EDIS #HS1164, University of Florida IFAS.
Virginia Cooperative Extension (2025): Calculating and Using Daily Light Integral (DLI). SPES-720. Virginia Tech.Yan, Z. et al. (2019): Optimal DLI for lettuce production in controlled environments. Scientia Horticulturae, 248, 75–83.